Átszállás Ústí nad Labemben

Ústí nad Labem egy kisváros Észak-Csehországban, nem messze a német határtól. Németország felé többször átutaztam már itt éjszakai vonatokkal, illetve egyszer nappal is, Bad Shandau felé. Augusztus végén egy átszállás miatt pedig végre le is szállhattam itt.

A városban régen járt villamos is, de azt sajnos 1970-ben megszüntették, közlekedési szempontból maradtak a buszok és a trolik. Meg persze a vasút… A főpályaudvar a néhány utcából álló óváros és a folyó között kapott helyet, mivel szűk helyen kellett felépíteni nem is túlzottan nagy: a közelmúltban átépült állomás mindössze öt átmenő vágánnyal, és egy nem túl sok mindenre használható csonkával rendelkezik. A város más részein vannak ennél nagyobb állomások is, a hosszabb időre tárolni kívánt vonatokkal általában továbbmennek ezek valamelyikére.

A képen látható vonat majd a későbbi úticélunk, Most felé indul tovább. Az utóbbi időben itt is megjelentek a Škoda motorvonatai, ami nyilván pozitív előrelépés. De azért nem bántam, hogy egy klasszikus cseh “kockamozdonyt” sikerült itt elkapni.

Tovább

Prága: a tavaszból a télbe

Nem, nem költöztem ki a cseh fővárosba. De a változatosság kedvéért megint innen lesznek képek… Az előzőekben már említettem, hogy  március 15-én, a hosszúhétvégén Prágában jártam. Itt a többi fotó, ami akkor készült:

Az első vonat Pestről nem sokkal 12 után ér a prágai hlavní nádraží-ra (főpályaudvar), innen néhány perces sétával el is érhetjük a belvárost. Ráadásul egy olyan helyen, ahol villamosok is járnak (Jindřišská). A Skoda 15T-ből a második széria 2015-ben mutatkozott be, azóta készült belőle annyi, hogy most már mindenhol lehet vele találkozni a városban.

Tovább

Utolsó utáni utazás Žabotlammal

A cseh vasút Žabotlam (magyar fordításban “békapofa”) becenevű vonatairól írtam már itt, és itt. Amikor 2017-ben utaztam velük a prágai S41-en, akkor már lehetett tudni, hogy túl sok nincs nekik hátra. Akkor elkönyveltem magamban, hogy részemről ennyi volt a velük való utazás. Az ’50-es években megálmodott, és a ’60-as években legyártott járművek búcsúznak az utolsó bevetési helyüktől, az S41-estől. Idén májusban jött is a hír, hogy az ikonikus motorvonatokból már egyet sem ad ki forgalomba a cseh vasút…

De nem eszik olyan forrón a kását! Az elmúlt tíz évben Bécsben is folyamatosan elment az éppen aktuális leges-legutolsó E1-es az ottani hatoson, és Pesten sem lesz már többször Ganz a Körúton. Illetve de… Itt ugyanez a helyet: a leállított járművek után maradt űrt nem nagyon tudták mivel betölteni, az S41-en a legkülönbözőbb járművek fordultak meg a kivonás után. A régi motorvonatok hivatalos utolsó menetrend szerinti útja után után nem sokkal már arról volt szó, hogy a fent látható szerelvényen különböző javításokat végez a vasút, és ezt követően ez az egy vonat újra forgalombaáll majd. Így is lett, ahogyan a mellékelt ábra mutatja.

Tovább

ČD pillanatok

Az év első felében kétszer is elutaztam a cseh fővárosba. Ilyenkor a közlekedés iránt érdeklődő ember óhatatlanul lő pár képet, ha megfordul valamelyik vasútállomáson odakint. Arról az esetről nem beszélve, amikor az ember kifejezetten azért megy a vasútállomásra, hogy fotókat készítsen, ugyebár… :)

Ilyen “búvárlámpás” csehszlovák motorvonatot már régóta szerettem volna fotózni, ezt most júniusban sikerült is megejteni. A vonat a főpályaudvarról érkezik Praha-Vysočany állomásra, innen vág majd neki a kiágazó mellékvonalnak. Jó, ez igazából már nem a klasszikus “búvárlámpás”, hanem annak az utódtípusa, ami némileg visszafogottabb formatervezésű. És abból is a felújított változat. Ennek ellenére a formavilág azért azt hiszem tetszetős, de mindenképpen kellően egyedi.

Tovább

A Kirnitzschtalbahn

Az Elba völgye már az első alkalommal megfogott, amikor 2012-ben Prágát érintve Berlinbe utazva láttam a vonatból. A közelmúltban Prágából utaztam fel Bad Schandau-ba, ahol a Szász Svájc gyönyörű hegyei között némi kötöttpálya is megtalálható.

A címben említett Kirnitzschtalbahn egy erdei villamosvonal, amely Bad Schandau-ból szállítja a turistákat a Lichtenhainer vízesésig (Lichtenhainer Wasserfall). A jelenleg kicsit rövidebb, mint 8km hosszú, méteres nyomtávolságú vonalat pont 120 éve, 1898-ban nyitották meg.

Az elmúlt 120 évben történt egy s más a kisvasútnak is beillő villamosvonallal: a kocsiszín teljes leégésétől kezdve, a leromlott pálya miatti komolyabb sikláson át, a megáradt Elba által elmosott pályáig. Nem beszélve az átélt két világháborúról és az egyéb zűrös időszakokról. A ’60-es évek végén a városi rész utolsó néhány száz méterét felhagyták, akkor került a végállomás a mostani helyére. A ’80-as években pedig egy siklás után tervbe volt véve a teljes megszüntetés,  de a helyiek tiltakozása miatt végül letettek erről. Ekkor viszont már nem várhatott tovább a teljes felújítás, amelyet meg is ejtettek a ’80-as évek második felében.

A Kirnitzschtalbahn  vonatai tehát azóta is fel-le ingáznak Bad Schandau Kurpark és a Lichtenhainer Wasserfall között. A követés a nyári menetrendben 30 perces, az út 25 percig tart.

Egy háromkocsis Gotha szerelvény teker felfelé Bad Schandau külvárosában. Woltersdorf után ez a következő hely, ahol még menetrend szerinti forgalomban találkoztam ezekkel a régi kéttengelyesekkel. A harmadik hely Németországban, ahol még közlekednek ilyen Gotha kocsik, Naumburg.

Tovább

A piros Tatra villamosok nyomában: Prága és Brno

Még mindig vannak eddig nem publikált képeim 2015 nyaráról (amikor úgy hozta az élet, hogy többször is eljutottam Csehországba), így továbbra is a piros-fehér villamosok lesznek terítéken.

Az oldal első része Prágáról fog szólni, ahol ezúttal a Palmovkánál kezdem a képek felsorakoztatását. Azon túl, hogy a csomópontban minden irányból mindenhova van vágánykapcsolat, a belváros felé induló villamosvonal teljesen párhuzamos a “B” metróval. Viszont a metrónak jó hosszú állomásközei vannak, a kisebb megállók csak villamossal vannak ellátva. Ja, és akkor arról még nem is írtam, hogy az egyik szomszédos utcában van egy vágány, ami két innen induló vonalat köt össze. Ha úgy hozza a szükség, akkor ezen keresztül lehet itt fordítani is. Szerencsére az utóbbi években nálunk is alapjaiban változtak az elképzelések, de nem volt még olyan régen, amikor ez a csomópont az értelmetlen és pazarló ötletek gyűjtőhelye lett volna… A “túlzó pazarlásért” cserébe lehet közlekedni a felszínen, anélkül, hogy minden nagyobb csomópontban átszállásra kényszerítenék az utast. És emellett a metró sem 30-40-el csordogál az egymásból látható állomások között.

Tovább

Volt egyszer egy villamosfelvonulás Prágában

Továbbra is a pár évvel korábbi képeimből mutatok, az előző prágai oldalhoz hasonlóan ezúttal is 2015-be megyünk vissza, hogy megnézzünk pár képet a Prágai közlekedés 140-ik évfordulója alkalmából rendezett ünnepsségekről. E kapcsán volt nyílt nap több telephelyen is, ezekről itt és itt írtam még akkoriban.  Viszont voltak más programok is, amik az alábbiakban következnek:

A történet úgy kezdődött, hogy szombat hajnalban leszálltam az akkor még Berlinig közlekedő Metropolról Prágában. Az ismerőseim már egy nappal korábban kiutaztak, velük találkoztam kint később. Addig viszont el kellett tölteni valahogy az időt, amibe egy ilyen kép is belefért.

Tovább