Előző oldal

Prágai kirándulásunk negyedik napja alapvetően a hazautazásról szólt, de a vonatunk indulása előtt még volt annyi idő, hogy körülnézzünk egy kicsit a városban.

Első utunk a főpályaudvarra vezetett, majd miután letettük a csomagjainkat a csomagmegőrzőbe lesétáltunk a közeli villamosmegállóba. A képen egy utasokat nem szállító T3R.P.

Amit mindenképpen meg akartunk nézni: az A metrón aznap kezdődött a Malostranská és a Dejvická közötti kizárás, a kieső szakaszt pedig az XA elnevezésű villamos pótolta.  Mi a Chotkovy sady-hoz (ez a szerpentin tetejénél lévő megálló) mentünk ki fotózni a pótlókat. Ez még nem a metrópótló, csak egy 25-ös, aminek mondjuk normál körülmények között szintén nem itt kellene jönni, csak a Strossmayerovo náměstí környékén lévő lezárás miatt volt erre terelve. Hát igen, itt hálálja meg magát, ha a kereszteződésekben nem csak a minimális számú vágánykapcsolat van kiépítve. Errefelé egy teljesen jól működő megoldás, hogy ha valahol ki kell zárni egy szakaszt, akkor átszervezik a járatokat, és már meg is van oldva a dolog. Emellett nyilván szükség van pótlóbuszra is, de egy félbevágott vonalnak mégsem a semmi közepén van végállomása, hanem lehetőség van valami frekventáltabb helyre vinni, ahol ne adj’ Isten még át lehet szállni más, alternatívaként is szóba jöhető járatokra is.

Ez viszont már egy XA, azaz egy metrópótló. Hátsó kocsinak most egy normál fényezésű kocsi jutott. A PLF-ek alapesetben nem ilyenekkel, hanem hasonló színterv alapján átfényezett hátsó kocsikkal járnak. Műszaki szempontból persze ennek semmi jelentősége.

Egy XA az ellenkező irányba.

Egy reklámos sícipő a 20-ason.

T6A5-ös az 1-esen. Alapesetben ez a viszonylat se itt járna.

Érkezik a következő metrópótló, hogy teljes(ebb) legyen a típuspaletta, ez egy T3R.PV.

Még egy típus: KT8D5.RN2P.

Egy újabb PLF, ezúttal “normális” hátsó kocsival.

Egy kis busz: a városban újabban egyre több ilyen SOR buszt látni a Karossa-k és az Agora-k mellett. Azt kivételesen nem bánom, hogy nem kell ezekkel napi szinten utazni, annyira azért nem jók ezek a buszok…

Nézzük inkább a villamosokat: egy újabb PLF, ezúttal a 25-ösön.

Innen nem messze van egy kiugró, ahonnan viszonylag jó fényekkel lehetett fotózni a várat, illetve a városra is elég jó kilátás nyílik, így oda természetesen kinéztünk. Visszafele még megálltunk lőni pár tramot :)

Egy reklámos T6-os. Ilyenkor jellemzően elindul az az effektus, hogy egy villamos fotózásakor már látszik a következő, így akkor azt is meg kellene már várni. De amire a következő ideér, addigra persze megint feltűnik a következő, majd az azután következő… :)

A 22-es kanyarodik a vár mellett vezető szakaszról a szerpentinre.

A szerpentin az egyik legjobb a fotóhely a városban, csak baromi nehéz a nagy forgalomban úgy fotózni, hogy legalább zavaró helyre ne kerüljön autó a képre.

Egy T3R.P a szerpentin alján. A háttérben az egy ~180 fokos kanyar (ami a villamosnak természetesen ív…:) ), a kép jobb szélén pedig a pálya folytatása látszik.

Ezután visszatértünk a főpályaudvarra, de annyi idő még volt, hogy pár képet csináljunk az állomáson. A főpályaudvar a közelmúltban teljes körű felújításon esett át, de a régi épületben meghagytak egy részt, ami még igencsak a monarchiás időket idézi.

A cseh vasút egyik Pendolino-ja a csarnokban. Mi tagadás, nem hiányoltam azt a “hangulatot“, ami a Keleti vagy a Nyugati csarnokába belépve fogad…

Ilyet már régóta akartam fotózni: a 371-es gépek a németországi határátmenetben dolgoznak, a nemzetközi vonatokat Drezda és Prága között továbbítja ez a típus. A sorozatot Škoda gyártotta a német-lengyel és a német-cseh határátmenetek lebonyolításához, ezek a kétáramnemű gépek 3000V egyenáramról és 15kV 16,7Hz váltóáramról képesek üzemelni. A széria gyártása 1991-ben kezdődött, a gépek a keletnémet vasútnál 230-as sorozatszámon, a cseh vasútnál pedig a 372-es sorozatszám alatt álltak forgalomba. A DR (keletnémet vasút) megszűnése után a német mozdonyok a 180-as típusjelet kapták (ezek jelenleg a DB Schenker-hez tartoznak). A ČD-nél pedig időközben több gépet alkalmassá 160km/h-s sebességre, ezek a gépek a 371-es sorozatjelet kapták.

A Kapsch Taurus-t Bécsben egyszer már sikerült elkapni, most megvan a másik vége is.

Befejezésül pedig egy kép a szlovák vasút egyik Gorillájáról. Ő vitte a vonatunkat Párkányig, ahol egy MÁV-os Szili vette át a helyét. Alapesetben a szlovák gép egészen Pestig vinné a vonatot, de most több vonatnál be van iktatva egy extra gépcsere (elméletileg azért, hogy a magyar mozdonynak így ne felesleges gépmenetben kelljen hazajönnie). Mivel erre a menetrendben nincs idő hagyva sokszor van emiatt késés. Mi viszont ezzel együtt gyakorlatilag másodpercre pontosan álltunk meg a Keletiben, úgyhogy nem panaszkodhatunk.

És itt a vége. Felejthetetlen négy napot sikerült összehoznunk, azt hiszem egyikünk sem bánta meg, hogy eljött.