A Berlini Hauptbahnhofot gyakran szokták emlegetni az európai pályaudvarok “legek legjeként”. A kétségtelenül impozáns komplexumot 1995-ben kezdték el építeni, részben az 1952-ben megszüntetett Lehrter Bahnhof helyén. Az állomást több mint 10 évig tartó építkezés után, 2006 májusában adták át hatalmas csinnadrattával.

A főpályaudvar egy öt szintes komplexum, amelynek a legalsó és a legfelső szintjén járnak vonatok. Vasúti szempontból a két szintre lényegében úgy is tekinthetünk, mintha két különálló állomás lenne (a DB bizonyos tekintetben így is tesz). A föld alatt elhelyezkedő alsó szint (Hauptbahnhof  tief) észak-déli fekvésű, itt nyolc vonatfogadó vágány áll rendelkezésre. A kelet-nyugati fekvésű felső szint a várost kelet-nyugati irányba átszelő Stadtbahn-hoz kapcsolódik, itt mindössze négy  vágány épült a regionális és távolsági forgalom számára, és további kettő az S-Bahn-nak. A főpályaudvar épületében a DB ügyfélszolgálatán és az egyéb utazással kapcsolatos irodákon túl rengeteg üzlet is helyet kapott, amiből kifolyólag a helynek elég erős pláza-jellege van.

Az ember nem szívesen ír ilyenekről, de sajnos az itthonról már ismert “jelenségekkel” itt is találkozhatunk: a tartós használatbavétel (a felső szintet már a 2006-os átadás előtt használatba vették, csak a vonatok nem álltak meg itt) után néhány évvel később kiderült, hogy felső rész hídszerkezetei nem egészen úgy bírják a vibrációt, ahogyan azt előzőleg eltervezték. A kritikus elemek teljes körű cseréjééig  felső részen végig 40km/h-s lassújel van érvényben. Emellett eltörpül, hogy problémák voltak a perontető üvegelemei közötti tömítésekkel, aminek köszönhetően a csarnok több helyen beázott.

Így fest a “pince”, azaz a pályaudvar alsó szintje. A 101-es vontatta Metropol EN néhány perc múlva indul Budapestre. A német gép Drezdáig marad a vonat elején, ahol a cseh vasút 371-ese váltja majd. Az ehhez hasonló távolsági vonatok végállomása ugyan a Hauptbahnhof tief, de érkező vonat esetén a vonat utasok nélkül továbbközlekedik valamelyik külvárosi állomásra. Induló vonat esetén pedig szintén ezen állomások valamelyikén történik a vonat összeállítása, majd az összeállított vonat utasok nélkül érkezik a főpályaudvarra.

A szomszédos vágányon ez a Dosto (Doppelstockwagen, azaz emeletes kocsi) inga várakozott. Az alsó szint 8 vágánya a jelenlegi forgalmát simán kiszolgálja, bőven van szabad vágány az itt forduló vonatok számára is.

A vonat végén ez a 112-es dolgozott.

Az inga helyét nem sokkal később egy érdekes jármű foglalta el: a DB egyik Talent 2 motorvonata. A Talent 2 -t a hazai vonatkozásokból is ismert Talent-ek utódjaként fejlesztette ki a Bombardier. Az első jármű 2008-ra készült el, amit az abban az évben megrednezett InnoTrans-on láthatott először a nagyközönség. Az új motorvonatok forgalomba állítása viszont különböző műszaki- és engedélyeztetési  problémák miatt elhúzódott, mi több az első néhány vonatot a járműszekrény problémái miatt szét is kellet vágni. Mostanra úgy tűnik sikerült orvosolni a problémákat, így az eddig is közlekedő néhány példány után újabb Talent 2-k álltak forgalomba, többek közt Berlin környékén is.

Ez pedig már a felső szint. Az Osztrákok 2008-as ötletén fellelkesedve a 2012-es lengyel-ukrán rendezésű foci EB-re a lengyel vasút (PKP) is minden résztvevő ország színeire felmatricázott egy-egy mozdonyt.  Itt a “cseh” Taurus látható egy Varsóba induló vonattal.

Ez pedig egy ICE2 a másik irány peronja mellett. Ahogy a bevezetőben írtam, itt mindössze négy vágány áll rendelkezésre (és még 2 az S-Bahn számára), emiatt a felső szintre érkező vonatok tényleg csak néhány percet tartózkodnak itt.