Olomouc, ezúttal nem átutazóban

Olomoucról már többször szerepeltek képek az oldalon, eddig azonban mindig csak átutazóban töltöttem el itt néhány órát. Most kicsit részletesebben is megnézzük ennek a gyönyörű morvaországi városnak a kötöttpályás közlekedését…

Olomouc és Magyarország nincs közvetlen vasúti eljutási lehetőség, viszont a magyar EC-k által érintet Břeclavból elég korrekt kapcsolatot biztosítanak a Brno-Olomouc gyorsvonatok. Az első képek a főpályaudvar előtti téren készültek, ezen egy csatolt T3-as érkezik a belváros felől. Korábban már írtam róla, hogy ez az a város, ahonnan valószínűleg a leggyorsabb ütemben kopnak ki a régi Tatra villamosok. Most hétköznap lévén persze sok Tatra volt kint, de már ilyenkor is magas az újabb járművek aránya.

Budapesti szemmel nézve semmi különös nincs ebben a formációban, de Csehországban azért nem túl gyakoriak az AB véggel csatolt kétoldali kocsik. Ez a típus a VarioLF típuscsalád újabb generációja, a VarioLF Plus. Persze nagy különbségekre nem kell számítani, az alapkoncepció pontosan ugyanaz, mint az előző generációnál.

Egy ugyanilyen egység érkezik a belváros felől. A kocsik pontos típusa egyébként VarioLF Plus/O.

Egy számomra érdekesebb jármű: egy T3R.P. Mivel egy kisebb városról van szó, itt annyira nem szövevényes a különböző T3 altípusok rendszere: annak idején a sima T3 (mindenféle toldalék nélkül), és a T3SUCS sorozatból volt beszerzés. Később pedig a T3SUCS-k egy részét korszerűsítették, ezek a kocsik futnak most T3R.P típusjel alatt. A két alaptípusból már csak néhány kocsi maradt, a korszerűsített változat egyelőre még üzemel.

A Náměstí Národních hrdinů a belváros szélén található, itt találkozik a sétálóutcán átvezető vonal, a városmagot megkerülővel. Bár a baloldali épület nem ezt sejteti, de a hely az óváros közvetlen szomszédságában van.

Ez a T3-as viszont a még meglevő T3SUCS-k egyike.

A macskakőburkolat, és háttérben levő jellegzetes templom ad egy sajátos hangulatot a helynek…

Ez ismét a főpályaudvar környéke, egészen a pontosan a szomszédos Fibichova nevű végállomás. A képen az ostravai székhelyű Inekon cég Trio fantázianevű villamosa. Aki némi hasonlóságot vél felfedezni a Škoda Anitraval kapcsolatban, az teljesen jól gondolja: a késői ’90-as években, és a korai 2000-es években ugyanis az Inekon és a Škoda közösen gyártott villamost. Később ez az együttműködést megszakadt, az Inekon ekkor kezdte el Trio néven gyártani a saját villamosát, ami nem meglepő módon egy egész picit hajaz az Anitrára. Csehországban itt és Ostravában fut néhány ilyen, Csehországon kívül pedig Sofia és Portland, ahova eljutott ez a típus.

Szerencsére a csatolt Tatrara sem kellett sokat várni.

Hasonló beállítás, szóló kocsival.

A történelmi belvároson átvezető vonal sem maradhatott ki. Itt viszonylag széles az az utca, amiben a sínek futnak, de vannak sokkal szűkebb részek is.

Néhol pedig ilyen iránytöréseken csalinkáznak egyet a vágányok.

A “templomos-macskaköves” beállítást szerettem volna meglőni T3-assal is, így visszamentem a Náměstí Národních hrdinůra, várni egy olyan járatot, ami mellett nincs kerekesszék szimbólum a megállóban levő kijelzőn…

Ez a VarioLF Plus pedig átvezetés a következő témára, ami a közelmúltban épült, Trnkova-hoz vezető 3-as vonal. Az említett végállomáson nem volt elegendő hely arra, hogy egy hurokvégállomás épüljön, ezért itt fejvégállomás épült, és külön erre a vonalra kétirányú kocsikat vettek.

Így fest mindez a gyakorlatban. Ezt a országot általában pozitív példaként szokták emlegetni -ami jól is van így- de néha itt is találkozni abszurd megoldásokkal… Ez a végállomás például magabiztosan pályázhatna a “legcsehesebb végállomás” címre, ha lenne ilyen. Errefelé ugyebár standard, hogy egy végállomáson a jármű (legyen az villamos, busz vagy troli) a felszállóhely előtt várakozik, és csak közvetlenül indulás előtt áll be, és nyit ajtót. Ezt egy hurokban könnyű kivitelezni, na de ez kicsit más helyzet. Persze van megoldás a problémára: a villamos a leszállóhelyen lerakja az utasokat, majd utasok nélkül beáll a felszállóhelyre, úgy, hogy felhúz egészen a bakig. A vezető átsétál a vonat másik végébe  -természetesen szigorúan a peronnal átellenes oldalon levő ajtókat használva- . Üzembe helyezi a vezetőállást… és vár… vár… egészen az indulásig, amikor a villamos nagy hirtelen megindul, kb. fél métert előrehúz, és ajtót nyit :)

A másik irányba nézve. Érdekes, hogy a végállomás kétvágányú, de peron csak az egyik mellé épült.

A kocsiszín előtti vágányokon mindig szokott állni pár Tatra, most sem volt ez másképp. Az idevezető pálya a leghangulatosabb az egész városban: egy régi épületekkel teli, szűk, macskaköves utca közepén futó egyetlen vágány. Kár, hogy nincs rajta menetrend szerinti forgalom.

A külvárosokba kivezető vonalak (leszámítva a vasút-villamos kereszteződéseket) messze nem olyan fotogének, mint a belvárosi részek, de azért van pár jobb rész is. Itt a 2-es és a 7-es külső végállomásához érkezik egy VarioLF.

2 kommentarer

  1. Ja, nem! Összekevertem Ostravával :)

  2. A Krakkó-Varsó EN emlékeim szerint megállt Olomoucban.

Vélemény, hozzászólás?

Email cím nem lesz megjelenítve.

*