Sajnos az előző fél évben megint volt egy kis kiesés az oldal frissítéseit illetően. A csendet megtörendő, nézzünk pár friss képet északi szomszédunktól!

A Tátra név alatt itt általában CKD Praha különböző villamosai szoktak szerepelni, most viszont a névadó hegység vasútjairól lesz szó.

A Tátra legfontosabb vasútja a magyarul “tátrai villamos” néven ismert vasút (szlovákul: Tatranské elektrické železnice, azaz Tátrai Villamosvasút), ami a magyar nevével ellentétben inkább egyfajta HÉV. Az 1000mm-es nyomtávolságú vonal a Magas- és az Alacsony-Tátra közötti völgyben fekvő Poprádot köti össze a hegyekben levő  Csorba-tóval (Štrbské Pleso), illetve van mégy egy szárnyvonala Tátralomnic (Tatranska Lomnica) felé. A Csorba-tavat pedig egy fogaskerekű köti össze a némileg alacsonyabban fekvő Csorbával (Štrba). Mindez így néz ki térképen.

A képen a lomnici vonal látható, a vonalon járó Stadler motorvonatok egyikével.

A fővonal egyik középállomása: Tátraszéplak (Tatranská Polianka).  A 2004-es vihar előtt (ami ezen a magasságon lényegében teljesen letarolta az erdőt) a hegyek alján kanyargó vonal többnyire hangulatos fenyvesekben futott, azóta sajnos az itt látható kép a jellemző.

Egy közelebbi kép a vonatról. Ezek a járművek a Stadler GTW 2/6-os  típuscsaládjához tartoznak, ennél a verziónál egy egész rövid hajtott részre támaszkodik a két hosszú, a kocsivégeket kivéve alacsonypadlós kocsiszekrény. A svájci járművek 2001-2002-ben érkeztek a Tátrába (leváltva a korábban itt közlekedő Tatra járműveket). A gyártás nagyrészt Svájcban történt, de végösszeszerelést a ruttkai műhely végezte. A szlovák vasút egyébként 425-ös sorozatként tartja nyilván őket.

A Tátrára (is) jellemző építészeti stílusban épült állomásépület.

Még egy kép az állomásról. Az állomásokon mindenhol van szolgálat, a legtöbb helyen menesztenek is (lévén ezeken a helyeken semmilyen kijárati- vagy állomásközt fedező jelző nincs). A középállomásokon mindenhol rugós váltók üzemelnek, ezáltal a vonatkeresztek gyorsan lebonyolíthatók.

Ez pedig már a Csorba-tó (Štrbské Pleso). A tátrai villamos vonatai számára ez a végállomás, innen a képen látható fogaskerekűvel lehet továbbutazni Csorbára (Štrba). A fogaskerekű, bár látványos helyeken jár, nekem mégis egy elfekvő üzemnek tűnik. A vonal nem túl hosszú, mindössze egyetlen-egy közbenső megállóhely van rajta, és csúcsidőn kívül egy vonat ingázik fel-alá. Mivel a peronok mindhárom, helyen a felfele menő irány szerinti bal oldalon vannak, a jobboldalon nincsenek is ajtók a járműveken.

Egy csatolt GTW ugyanitt. A fogas és a tátrai villamos menetrendje természetesen össze van hangolva, mindkét irányba van csatlakozás.

Még mindig a Csorba-tó, csak egy fél nappal később. A háttérben a Tátra csúcsai, és az érkező vihar…

Amilyen kihalnak tűnt reggel az állomás, annyira tele volt délután. A napközbeni órás követés a délutáni csúcsban félórásra csökken, az ehhez szükséges plusz vonatokat pedig napközben itt tárolják.

Hasonló téma.

A fogaskerekűt is jól össze lehet fotózni a hegycsúcsokkal. Egyébként az itt közlekedő járművek is Svájcból származnak, csak egy kicsit korábbi időszakból: ők 1970 óta koptatják a Tátra sínjeit.

A vágány hátsó felén tárolt másik fogas-szerelvény. Csúcsidőben a fogaskerekűn is van sűrítő, ilyenkor ez a vonat is tesz néhány kört a vonalon.

Részletek az állomásépületből: a vitrinbe bújtatott menetrend (gondolom a lopás/rongálás megelőzése végett), amin a hengerek forgatásával lehet a kívánt időszakhoz és vonalhoz navigálni.

Illetve az induló vonatok táblája.

Ez pedig az alsó végállomás: Poprád. A tátrai vasút a végállomása a nagyvasút vágányai feletti hídon kapott helyet.

Itt 1991-ben volt egy komolyabb nyomvonal-áthelyezés, ezelőtt a Popráddal szomszédos Veľká nevű település utcáin kanyarogtak végig a sínek, és nagyvasút állomása mellett volt a végállomás. Ezt ’91-ben megszüntették,  ekkor épült ki a most is létező, a lakott területeket jobban elkerülő, és a korábbinál sokkal rövidebb pálya.

A Tátrába a tátrai villamoson kívül van egy másik vasúti eljutási lehetőség is: Tátralomnicra egy nagyvasúti mellékvonal is vezet. Túl sok vonat persze nem jár erre, a napjában párat forduló Bz (vagy ahogy errefele hívják: 812-es) jelenti az összes forgalmat.

De vissza a tátrai villamoshoz: egy csatolt GTW a Poprádi-tó (Popradské Pleso) megállóhely utáni egyik ívben. A pályasebesség ezen a részen nem túl nagy, a pálya a völgyeket és hegyhátakat kerülgeti, elég kis sugarú ívekkel. A háttérben levő hegyoldalon pedig az látható, hogy mekkora pusztítást is végzett a 2004-es vihar…

A korábban már látott fogaskerekű alsó végállomása Csorbán (Štrba). A csarnok egyben tárolóhely is, mindhárom vonatnak van itt hely éjszakára.

Pár perc múlva indul a Csorba-tó felé…

Ugyanez a vonat  másik oldaláról. A különböző csillogások, és a túl nagy kontrasztkülönbség miatt ebből a beállításból se sokkal jobb… De így legalább látszódnak a csarnokot barátságosabbá tevő csehszlovákos hátő… műalkotások a falon.

Az épület nagyvasúti részében a legkülönbözőbb vasúti “relikviák” vannak kiállítva.

És a forgalmi iroda bejárata is látványos.

Egy 363-as által vontatott Kassa-Pozsony gyorsvonat érkezik az állomásra. A szlovák (és a cseh) vasútnak megvan az a sajátossága, hogy az országban vegyesen vannak egyenárammal és váltóárammal villamosított szakaszok. Ez a vonat például itt egyenáram alatt halad, de Pozsonyt már váltóárammal villamosították. A többáramnemű mozdonyokkal (mint például ez a 363-as), illetve adott esetben gépcserékkel persze megoldható a probléma, de akkor is plusz szervezőmunkát igényel. A vonatba besorozott, felújított személykocsikkal kapcsolatban inkább most nem vonnék párhuzamokat…

A vonal egyik legfontosabb állomásáról, Ótátrafüredről (Starý Smokovec) eddig még nem volt kép. Itt ágazik ki a fővonalból a Tátralomnicra vezető vonal, amin a fenti képen látható vonat ingázik. A “menetrendi-pók” itt is meg van szervezve: az állomáson keresztez a fővonal két vonata, amikhez csatlakozik a lomnici vonat.

A Poprád – Csorba-tó vonat elhaladóban.

Ótátrafüreden van még egy vasút, amiről eddig nem volt szó: a Tarajkára (Hrebienok) vezető sikló. A közelmúltban a pályát és a hozzá tartozó gépházat teljesen átépítették, illetve a régi járműveket lecserélték az itt látható típusra.

A vonal közepénél elhelyezett kitérő. A váltók nem tartalmaznak mozgó alkatrészt, a kocsik megfelelő irányba történő terelését úgy érik el, hogy az egyik kocsin csak a jobb- a másikon csak  a baloldali oldali kerekeken van nyomkarima, ott viszont a kerék mindkét oldalán.

A kitérő működés közben.

Úgyszintén, csak már a lefele jövő kocsival az előtérben

A gépház a felső végállomáson.

Az 1-es kocsi “kúszik ki” a felső végállomás épületéből.

Egy kép erejéig ismét Ótátrafüred: a lomnici vonat érkezik az állomásra.

Így fest a Stadler motorvonatok belső tere.

Ez pedig a középső modul, ahova az elektronikát zsúfolték be. Az átjáró nem túl tágas, de amíg nincs olyan zsúfoltság, hogy ott is emberek álljanak (volt “szerencsém” ilyennel találkozni), addig nem probléma.

Ismét a Csorba-tó: a fogas és mögötte levő hegy telével látványosan összefotózható.

A napközben a vágány végén tárolt másik szerelvény előrehúz. A csúcsidőszakban ez a vonat látja el a sűrítőjárat szerepét. Mivel keresztezési lehetőség csak a végállomásokon van, ilyenkor van két járat lefele, majd kettő felfele, és így tovább…

Még egy kép ugyanerről, egy kicsit közelebbről. A fogaskerekű vágányaival egyáltalán nem spóroltak: az alapestben használt peronos vágány mellett van egy kitérő, és abból még kiágazik egy tárolóvágány is. Ma ez teljesen kihasználatlan, de az 1970-ben itt rendezett sívilágbajnokság idejében (e kapcsán építették meg a mostani állomást) jóval nagyobb élet lehetett itt.

Befejezésül pedig még egy kép a rövidesen Poprádra induló vonatról.