A mai bejegyzésben ismételten Brno közlekedéséről lesz szó. További magyarázkodások helyet nézzük is rögtön az ebben a városban kötelező első képet:

Ezúttal egy T3G lett lefotózva a főpályaudvar előtt.

A főpályaudvart és a  Náměstí Svobody-t összekötő sétálóutcáról eddig szerintem nem mutattam még képet. Itt alapesetben csak a 4-es villamos jár, de mivel szinte állandóan van valahol valamilyen vágányzár, kisebb-nagyobb megszakításokkal rendszeresen járnak itt más járatok is. Nem tudom, hogy ki kell-e külön térni rá, de a villamosok effektíve csendben haladnak végig az utcán. Tehát a várakozásokkal ellentétben nem remegnek be a kirakatok üvegei, nincs hangos csikorgás az ívekben, stb…

Egy K2P a számunkra csak korlátozottan kimondható Zelný trh nevű megállóban. Helyszűkében nem állítottak külön oszlopot a megállótáblának, hanem a keresztsodronyról lógatják be.

Persze a Česká-nál most is kellett lőni egy T3-ast…

… és K2-est ist.

Ezúttal is belebotlottam az egyik VV60LF pótkocsiba. Őket valószínűleg nem design miatt szeretik :)

És jött Škoda 13T is. Prágában a közelmúltban leállították az összes ilyet (bár a flotta jelentős része különböző problémák miatt amúgy is a kocsiszínekben parkolt), és az is szóba került, hogy vevőt keresnek  még csak 6-9 éves járművekhez. A cseh oldalak a forgóvázak repedéseiről, és a hajtáslánc hibáiról írnak. Ha ezekhez még hozzávesszük, hogy a belső tere csak részben alacsonypadlós, akkor nem túlzás kijelenteni, hogy nem egy sikertörténet ez a típus. Brnóban -amint látható- egyelőre működnek, és az utóbbi időben Prága is üzembehelyezett néhány darabot.

De inkább nézzünk meg egy, még eredeti elektronikával rendelkező (gyorsítós)  K2-est, ahogy áthalad a díszkövezett téren.

Ismét egy Škoda, az előbb látott 13T elődtípusa, a Škoda Anitra. Itt a jármű két szélső kocsiszekrénye merev tengelyeken fekszik, és ezek közé van befüggesztve a középső, alacsonypadlós egység. Ebből kifolyólag elég rosszul, és zajosan fut.

És egy csuklós VarioLF (VarioLF2R.E). Ez egy hagyományos, forgóvázas konstrukció, ahol a forgóvázak közötti részek alacsonypadlósak. Bár a “guruló lépcsőház” érzés itt is megvan, legalább a futására nem lehet panasz.

Ismét egy Tatra: alacsonypadlós középrészű KT8-as érkezik a térre. 2013-ra elkészültek az összes KT8-as középrészének alacsonypadlósításával, így mostanra már csak az utólag alacsonypadlósított KT8D5R.N2, és a már elve így gyártott KT8D5N típus létezik a városban.

Egy kicsit térjünk át a vasútra: Brno környékén nemrég álltak forgalomba a Škoda RegioPanter nevű vonatai. Az első széria (ČD 440) még 2012-ben áll forgalomban, ez azonban még csak 3000V egyenáramról volt képes üzemelni, így a bevethetőségi területe az ország északi és keleti területeire korlátozódott (ezt az egyenáram-váltóáram megosztottságot már emlegettem párszor, itt egy térkép a cseh vasútvonalak áramellátásáról). Az ezt követő két széria (ČD 640, ČD 650) már ismeri mindkét áramnemet, ebből az eresztésből jutott a Brno környéki vonalakra is.

Persze a jellegzetes (“csehszlovákos” formavilág) Pantográf motorvonatokból is van még bőven. Némelyik sajnos eléggé le van amortizálva, ez itt a firka ellenére egy jobban kinéző példány.

A vonat másik vége. Ez a vasútállomás (Brno-Židenice) nem éppen a tip-top állomások mintapéldája, de ennek ellenére van magasított peron, a peron nagy részét befedő perontető, használható padok, stb…

Vissza a villamosokhoz: KT8-as Brno egyik jelképével, a katedrálissal a háttérben.

Aznap kint volt a működő három RT6N1 egyike is.

A ’90-es években a Tatra gyár is megpróbálkozott alacsonypadlós villamos gyártásával, ennek eredményeként jött létre a fent látható típus. A három egységből álló jármű középső (rövid) egysége merev-tengelyes, erre támaszkodnak a hosszú kocsiszekrények, a végükön egy-egy forgóvázzal. A forgóvázak fölött a padlószint értelemszerűen magas, a hosszú szekrények belső részein és a középső egységben tudtak alacsony padlószintet kialakítani. A prototípust itt, Brnóban mutatták be 1993-ban, ezt követően több cseh és lengyel városba is eljutott,demózási célokkal. Túl sok kocsit végül nem adtak el belőle: Prágába került 5, ide 4, és Poznań vásárolt még 10 darabot. A technika még nem volt túlzottan kiforrott, a prágai kocsikat nem sokkal később le is állították, és brnói kocsik életében is volt egy hosszabb időszak,a amikor mind a 4 működésképtelenül állt a remízben. Most 3 kocsi működőképes, a negyediket félig-meddig már el is bontották, feltehetően ennek az alkatrészeiből lett újra működőképessé téve a másik három.

A ’90-es évek végén megpróbálkoztak egy javított kiadás fejlesztésével, ennek a jegyében készült még egy protó RT6S néven. Itt az RT6N1-es kocsiszekrénye megmaradt, az elektronikát viszont már a Siemens-től vásárolták, a forgóvázakat, pedig a DUEWAG szállította. A prototípus Liberecbe került, ahol a próbák után  újabb kocsik vásárlása mellett döntöttek. Ezeknek 2003-ra kellet volna megérkezniük, viszont időközben a Tatra gyár villamosos része megszűnt, így ezek a villamosok már nem lettek legyártva. A prototípus egy darabig még járt, majd 2003-ban leállították.

A Náměstí Míru-hoz még a helyi viszonyokhoz képest is meredek pálya vezet fel. Itt egy telireklámos Anitra vág neki az emelkedőnek.

Ez pedig a felső végállomás.

Ismét vasút: egy, már magánvasúti színekben létező Kocour (ČD 742) halad át az egyik külvárosi megállóhelyen (Brno-Lesná) a felsővezetékesek által használt kocsikkal.

A menetrend szerint elővárosi vonat is megérkezett pár perc múlva.

Egy ugyanilyen vonat, csak tolva. A közelmúltban a cseh vasút is kialakította a saját ingavonati rendszerét, ennek köszönhetően az ilyen ingák is a legkülönbözőbb mozdonyokkal láthatók az országban.

A főpályaudvar továbbra is az egyik nagy kedvencem. Az utcafrontról így néz ki az épülete.

Egy 362-es által vontatott távolsági vonat. Az állomás maga nem túl nagy, mindössze 6 átmenő vágány van itt, amik a sűrű forgalom miatt elég jó kihasználtsággal üzemelnek. Az itt végállomásozó vonatok leszállás után viszonylag hamar továbbmennek a főpáylaudvar közeli üzemi pályaudvarra.

Ez a formavilág is legalább annyira jellemző a cseh vasút egy korábbi időszakára, mint a korábban látott Pantográfé.

Mögötte pedig egy háromrészes Studenka átépítés.

Vissza a villamosokhoz: a már látott RT6N1-es a Mahenovo divadlo-nál.

És egy telireklámos Škoda a vár aljában.

Záróképnek pedig egy kép a várból a főpályaudvarhoz vezető vágányokról. A jobboldalon a korábban már említett állomás, ahol összeállítják az innen induló vonatokat.