A prágai tömegközlekedés 140 éves évfordulója sok érdeklődőt vonzott a cseh fővárosba. Az évfordulóhoz köthető események helyszíneit rengeteg érdeklődő kereste fel. Elsősorban persze a “helyi erők” voltak kint, de a németek is szép számmal képviselték magukat, és elvétve magyar szót is lehetett hallani. Az egyik helyszín a Strašnice kocsiszín volt, innen mutatok most pár képet a kiállított dolgokról.
Számomra (mint megrögzött Tatra-rajongó) a legérdekesebb jármű a kiállított Tatra T1-es volt. A Tatra gyár már a T1-es előtt is gyártott villamost, de ez volt az első saját fejlesztésű típusuk.
Az utastér a későbbi Tatra-villamosokkal ellentétben hosszüléses.
Lécezett padló, “vonatablak”.
A vezetőállás nincs túlzottan elbonyolítva. Persze az 50-es évek Csehszlovákiájában ez óriási előrelépés lehetett az addig használt (adott esetben nyitott-peronos) típusokhoz képest.
Egy jó 40 évvel későbbi Tatra: a T6A5-ös.
És egy alacsonypadlósított középrészű KT8-as.
A Skoda 14T-k most úgy tűnik, hogy ismét be lesznek üzemelve. Korábban már írtam, hogy a forgóvázak és a hajtáslánc tömeges hibái miatt a flotta jelenleg pár kocsi kivételével le van állítva.
Az utódtípus 15T. Bár a 14T-hez képest egyértelmű az előrelépés, de annyira azért ezek sem jó járművek… A baloldalt látható példány a legújabb szériából való, ebben egy kicsit módosítottak az utastéren (például a kényelmetlen faüléseket némileg kényelmesebb műanyagülések váltották fel, illetve került beléjük klíma is), de alapjaiban a műszaki tartalom ugyanaz, mint az eddigi 15T-ké.
A 15T-k jegykezelői a papíralapú jegyek mellett az NFC-s kártyákon tárolt jegyeket is képesek érvényesíteni.
A régebbi Tatra villamosok felújításával, illetve a VarioLF-ek gyártásával foglalkozó PRAGOIMEX legújabb fejlesztése: az EVO1-es. A cég korábbi villamosaival szemben az EVO1-es már teljes mértékben alacsonypadlós, ugyanakkor az ülőhelyek jelentős része dobogókra került. Említésre méltó még, hogy az ilyen jellegű villamosoknál megszokott 3 helyett 4 ajtó került a villamos oldalára. A típusból egyelőre ez az egy darab készült, ami utasok nélküli próbaüzemben jár a város villamoshálózatán.
A kocsiszínben áramátalakító is működik, innen értelemszerűen a környéken futó villamosvonalakat látják el árammal. A közlekedési vállalat az elektromos művek felől nagyfeszültségű, váltóáramú betáplálást kap, ezek a berendezések alakítják át ezt a villamosok által használt 600V-os egyenfeszültségre. Ez az átalakítás nagy vonalakban első körben egy trafózást jelent (feszültség csökkentése), másodikban pedig egy egyenirányítást.
Ampermérő az egyik egységen. A folyamatosan skálázott rész 1,5kA-ig, azaz 1500 Amperig megy. Az itteni emelkedők és a vezetési stílus alapján elég egyértelmű, hogy a csehországi villamosüzemekbe olyan gépház kell, ami bírja a terhelést :)
Egy másik helyiségben a forgalomirányító és utastájékoztató rendszer demóját lehetett megnézni. A baloldali monitoron a hálózat átnézeti képe látható, bár a képen nem nagyon látszik, de a vonalakon elhelyezett pontok különböző színeket vehetnek fel, ez az adott szakaszon levő aktuális követést jelzi.
A megállóhelyi kijelző képe egy sima monitorra kirakva.
A rendszer térképes megjelenítője, illetve az a felület, amelyből a diszpécser kezeli az egész rendszert.
Természetesen voltak kiállítva kívül-belül alul-felül megnézhető T3-asok is.
Két villamos volt az aknás vágányokon: ez a T3R.P, és…
… és egy T3SU. Ez utóbbi még akcelerátoros vezérlésű, amit mindjárt meg is nézünk közelebbről.
A Tatra villamosok fejlődésében kezdetektől fogva meghatározó szerepe volt az amerikai PCC-től* vásárolt licenc két vívmányának: a forgóváznak, és az akcelerátornak. Az akcelerátor a motorok vezérlésénél kap szerepet, a szerkezet lényegében egy speciális fokozatkapcsoló, amely különlegessége abban áll, hogy lényegesen több fokozat között képes kapcsolni, mint a klasszikus fokozatkapcsolók. Ezzel a megoldással a jármű mozgása rángatás-mentessé válik (két fokozat között csak néhány volt feszültségkülönbség van), ugyanakkor a gyorsítások/lassítások sokkal dinamikusabbak. A szerkezet egyébként elég kompakt kivitelű, az egyes fokozatokhoz tartozó előtét-ellenállások a henger küldő oldalán kaptak helyet. Ebből kifolyólag persze az akcelerátor hőleadása elég nagy, az ilyennel ellátott villamosokat egyértelműen fel lehet ismerni az akcelerátort hűtő ventilátor jellegzetes hangjáról (lásd még: “porszívós T3-as”). A Tatra villamosok a T1-es típustól kezdődően ilyennel voltak felszerelve, bár voltak próbálkozások más rendszerekkel is, de alapvetően a félvezetős teljesítményelektronikák elterjedéséig ez volt az alapfelszereltség a Tatra gyár villamosaiban. Az elmúlt évek során sok villamost átépítettek szaggatós vezérlésűre, de ennek ellenére Európa-szerte üzemelnek még járművek ilyen vezérléssel.
*: A PCC egy járműgyártással foglalkozó vállalatokat és tömegközlekedési cégeket tömörítő szervezet, amelyet a ’20-as évek végén alapítottak az USA-ban. A rövidítés a Electric Railway Presidents’ Conference Comitee szavakból jön.
Itt láthatók az egyes fokozatokhoz tartozó érintkezők közelről, illetve az ezek között kapcsoló tárcsa.
Ez pedig fokozatkapcsolót léptető szervó. Ezzel van összekötve a vezetőálláson levő menet- illetve fékpedál.
És az akcelerátorokat kiszorító teljesítményelektronika (pontosabban az azt tartalmazó konténer) a másik, korszerűsített T3-as alatt.
Egy Tatra forgóváz alulról. Az akcelerátor mellett a rosszabb minőségű pályákon is jó futást biztosított forgóváz volt a megvásárolt amerikai licenc másik nagy vívmánya.
Az oldal végén még nézzünk meg két szolgálati járművet: egy oktatókocsit…
… és a vágánykenő T3-ast. Ez utóbbit elég rendesen át kellett alakítani a feladathoz, ami többek közt azzal járt, hogy a villamos hátsó része felől lebontották a kocsiszekrény felső részét. Emiatt a “cabrio T3-as” névvel is illetik.
A hátsó forgóváz első kereke előtt elhelyezett fúvóka, ami a vágányra juttatja a speciális kenőanyagot. A vágányok folyamatos kenésétől egyrészt kisebb mértékben kopnak a sínszálak, másrészt az íveket nem a nálunk megszokott éktelen csikorgással abszolválják a villamosok. A vágánykenő T3-as folyamatosan járja a város villamoshálózatát, a mozgása egy webkamerán folyamatosan követhető.
Következő rész: Nyílt nap a prágai közlekedési vállalat főműhelyében
Vélemény, hozzászólás?