Ezúttal egy 2015 nyarán megejtett prágai kirándulás képeiből válogattam.  Nem, most nem fogom a szokásos köröket megfutni arról, hogy már akkor is voltak időszakok, amikor nem volt időm frissíteni, inkább mutatom a képeket:

A žižkov-i tévétorony egy kicsit olyan, mint a berlini Alexanderplatzon-on található “kollégája”: kis túlzással a város minden pontján állva ott figyel valahol a háttérben. A képre rákerült még egy olyan objektum, amit szerencsére ugyanúgy látni a város minden pontján, de ez talán nem szorul további magyarázatra…

A Vinohradská nagypaneljein dülöngél hasít egy alcsonypadlósított és magaspadlós T3-asból összeállított vonat.

Ha valaki az előző kép alatt hiányolta volna a pontos típusjelzést, akkor annak most leírom, hogy ez itt egy T3R.P.

A T6A5-ösökről korábban már írtam, hogy valószínűleg ők fognak hamarabb eltűnni a városból, mint a T3-asok: egy csomó prágai kocsi már Ukrajnában vagy Bulgáriában van. A tirisztoros hajtásuk a jellegzetes “nyekergő” hangja már nem sokáig lesz hallható a prágai utcákon. Illetve de, mert már most van eltéve múzeumi kocsi, ami időnként nyilván mozogni fog a városban. Ja, és érdemes még megfigyelni az első csatlást is. Ezek a kocsik alapesetben félautomata kapcsolókészülékkel vannak felszerelve, ami a vezérlést és a 600V-ot is átvezeti a hátsó kocsiba. Viszont egy csomó elől levő kocsit látni az itt látható első csatlással. Ettől a ponttól kezdve az ilyen kocsik nem lehetnek hátsó kocsik, viszont ha az előtte haladó lerobbant villamost kell eltolni, akkor közdarab nélkül lehet csatolni.

Egy classic (azaz táblás) T3M trakció még mindig ugyanitt. Ezeknek is majdnem olyan szépen “zenél” a tirizstoros teljesítményelektronikája, mint az előbb látott T6-osnak.

Átlagos cseh külvárosi háttér előtt kanyarodik a Průběžná-ra egy átépített KT8-as. A 22-es Prága egyik legismertebb villamosa, mivel vele lehet felmenni a várba a belváros különböző pontjairól. De ez itt pont a másik vége, ahol egy átlagos (kicsit ipari) övezetben fut a vonal. Egyszer erről a környékről mentem a vártól még jóval kijjebb eső szállásra vele. A budai fonódó villamos nem is hosszú, és máshol az ember elővárosi vonaton nem ül ennyit… :) De amúgy sokkal jobb egy olyan hálózat, ahol a viszonylatok egyik külvárosból mennek a másikba a belvároson  keresztül, mert a belvárosban sokkal több átszállási lehetőség van így.  Az ilyen Lehel tér jellegű végállomások (egy megállónyira elvágva a vonalat egy fontos csomóponttól) baromira nem hiányoznak a prágai hálózatba.

Vršovice nem tartozik a modern állomások közé, de így legalább összhangban van a környék hangulatával… A jobboldalt látható lámpa és a fekete-fehérre festett peronok a cseh(szlovák) vasút egy korábbi korszakát idézik. Az állomás amúgy vasúti szempontból elég fontos, itt található a főpályaudvart kiszolgáló legfontosabb üzemi pályaudvar és a hozzá tartozó fűtőház.

Egy másik CityElefant, a már nem tudom hány verzióval későbbi fényezéssel.  Az állomással kapcsolatban még annyit, hogy ha megvalósul a tervezett város alatti vasúti alagút, akkor itt is komoly átépítések lesznek.

A főpályaudvar eredeti állapotában meghagyott csarnoka mindenképpen megér pár percet. A hely többnyire turisztikai célú, a pályaudvari funkciók az aluljárókhoz csatlakozó, régi épület elé épített újabb épületben kaptak helyet. És nincs hajléktalanszálló meg hulló álmennyezet odalent sem…

A cseh-osztrák Railjet változatokról nem is olyan régen írtam. Itt éppen egy osztrák szerelvényt húz egy olyan cseh matricás gép, ami az osztrák vasút tulajdona.

Amúgy a hely egy kicsit olyan, mint Kelenföld nálunk: rajtam kívül 4-5 vasútmániás fotózta még a vonatokat. A “fotózási kultúrára” az is jellemző, hogy egyrészt senki nem szólt, hogy mit csinálunk ott, viszont a peron végén levő belépni tilos tábla valahogy mindenkinek egyértelmű volt. És a szomszédos peronra se akart senki átmenni a vágányok között vagy a szolgálati átjárón. Valahogy ezt itthon is jó lenne elérni…

Egy 362-es várakozik a csarnokban a következő feladatára. A főpályaudvar fém csarnoka is egy olyan hangulatot áraszt, amihez képest a mai hipermodern vasúti építmények (lásd még: látszóbeton és extravagáns formák üveggel kirakva) a fasorban  sincsenek. Szerintem… Ha valaki esetleg nyomon követné az ottani történéseket, annak itt egy webkamera, némi cseh nyelvtanfolyammal. A nyelvtanfolyam alatt értve azt, hogy a mikrofon valamelyik peronon van, és tökéletesen hallatszódnak benne a cseh állomások hangosbemondóinak hallásból ismerős szövegei.

Az előbb látott Railjet helyét egy Zátopek (ez a beceneve a Magyarországon is megforduló 380-asoknak) által vontatott szlovák szerelvény vette át.

A T3-asok fotózását sötétedés után sem adtuk fel útitársammal: a Malostranská macskakővel kirakott megállóját a kékórában céloztuk meg.

T6A5-öst is kellett várni. A fékező villamos elektronikájának a “zenélését” mindenki képzelje hozzá a képhez, és akkor teljesen vissza van adva a hely hangulata… :)

Az egyik városnéző T3-as szedi fel az utasait villamos Malostranské náměstí-n. Prágában több ilyen kibérelhető városnéző kocsi is van. Ezek közül az egyik a Belgrádot megjárt T4-es, amiről ezen az oldalon írtam még 2013-ban.

A Vencel téren elég nagy kihívás villamost fotózni sötétben. Mármint úgy, hogy senki álljon a villamos előtt de még ne is induljon el. Pár kép azért sikerült, és szerencsére pont egy felújítatlan, klasszikus, táblás T3SUCS-ről.

És még egy ugyanilyen. Teljesen érthető, hogy haladni kell a korral, de Csehországban akkor is ez a látvány “A Villamos” :)

A Hradčanská a következő nap reggelén.  A képen levő fűnyíróról jut eszembe, hogy itt történt az, amikor villamossal elcsaptak egy ilyen traktort. Szerencsére senki sem sérült meg. Nem túl vidám téma, de a baleset (jobb esetben “csak” utoléréses) elég gyakori motívuma a villamosüzemnek: pár havonta valamelyik villamosos városukban történik valami. Szerintem az ottani KBSZ ki sem megy a villamosbalesetekhez, ha nincs semmi extra. Meg persze a nagyvasút is ad nekik szépen munkát…

A korábban már látott városnéző T3-as is erre járt.

Csak egy szokásos átépített KT8-as. De mögötte ismét érdekes jármű érkezik…

Mégpedig az egyik eredeti állapotára visszaalakított T3-as.

Mielőtt továbbindulnánk innen, nézzünk még meg egy táblás T3M egységet.

A következő program az S41-esen közlekedő régi motorvonatok megnézése lett volna, amihez a Podbaba elnevezésű végállomást vettük célba.

Az előző mondatban használt feltételes mód oka. Azóta már tudjuk, hogy hétvégén Studénka jár az S-Bahn-on… :)

Jobb híján visszatértünk T3-asokhoz.

Persze azért így is volt némi vasút: Praha-Veleslavín állomáson lett elkapva a fent látható átépített Studénka. Erre a vonalra írtam múltkor, hogy ez kb. az itteni esztergomi vonal. A jellege láthatóan mellékvonali, de csúcsidőben sűrű forgalma van, sok városon belüli utassal.

A kezdőponti kijárat jelzőhídja. A képről látszódik, hogy a vágányok közé esélytelen lett volna árbócos jelzőket állítani, szóval adja magát a megoldás. De egy sokadrangú, mellékvonali állomáson akkor is fura ilyet látni.

A Most Legií az egyik belvárosi híd, ahol elég jól lehet fotózni a villamosokat. Persze nem akkor, amikor ForCity jön…

Hanem valahogy így :)

És még egy. A T6-osok mellett a T3-asok selejtezése is zajlik, elsősorban a nem felújított kocsik, azaz a T3SUCS-k, TSU-k és T3M-ek kerülnek lapátra (illetve kevésbé szerencsés gazdasági helyzetű országokba). Persze ezzel párhuzamosan azért elkészült az újabb generációs alacsonypadlósított T3R.PLF… A soraimból szerintem kitűnt, hogy mekkora rajongója vagyok ezeknek a járműveknek. De ettől függetlenül a 2010-es évek második felében járunk, és nem a ’80-as években. A T3-as ebben az országban olyan, mint Magyarországon a Szili, a 200-as Ikarus, meg a Dominó 55: nem tudnak tőle elszakadni… :)

A vágánykenő T3-as is erre járt. Erről a kocsiról itt írtam egy kicsit részletesebben.

A Petřín domb tetején több sportlétesítmény is helyet kapott. Ezek közül a legíresebb a több, mint 200 ezer ember befogadására alkalmas Strahov Stadion, amely nem kevesebb, mint 8 (!) focipályát foglal magába. Ekkora embermennyiség elszállítására úgy készült a tömegközlekedés, hogy épült két grandiózus hurokvégállomás egymástól nem messze. Ezeket persze az év nagy részében felveri a gaz. Kivéve akkor, amikor a nyári vágányzárak miatt ide vannak beterelve a környéken járó villamosvonalak. A képen levő villamos egyébként egy T3SUCS egység, amiből az új Skodák érkezése miatt egyre kevesebbet látni a városban.

A Malostranská már volt esti képen, most itt egy nappali kép onnan.

Továbbra is maradunk az egyenáramnál, de 600V helyett a 3kV:  Smíchov állomásra érkezik egy dupla CityElefant. Azt nem lehet mondani, hogy kezd eljárni felettük az idő, de azért nem is most volt 1997, amikor elkészült az első ilyen jármű. Múltként már csak azért sem kell erre a sorozatra tekinteni, mert például tavaly is gyártottak belőle újonnan. A cseh példányok egyetlen hátránya, hogy csak egyenáramról képesek üzemelni, így a bevetési területük lekorlátozódik Prága környékére illetve az ország dél-keleti részére, ahol egyenáramról megy a vasút. Állítólag terveztek többáramnemű változatot is, de végül ez nem épült meg. Viszont a váltóáramú területeken megjelentek az univerzális vezérlőkocsikkal működő ingavonatok és a RegioPanter motorvonatok, így valószínűleg nem is lesz már aktuális ez a projekt.

Egy ismerős állomás: Holešovice.

A következő este is ki kellett menni pár képért: egy T3R.PLF és T3R.P által alkotott szerelvény a vár felső részénél. Ők azért kaptak a többi T3-astól eltérő fényezést, mert ezekre a kocsikra a hosszuk miatt extra találkozási tilalmak vonatkoznak a városban, és így a szemből jövő jármű vezetője egyértelműen látja, hogy milyen kocsi jön szemből.

Persze megint úgy kellett szervezni a programot, hogy elsősorban a régi, táblás kocsik útvonalán mozogjunk.

Az éjszakai villamosjáratokról eddig szerintem nem írtam. A városnak elég kiterjedt éjszakai villamoshálózata van, amit úgy szerveztek meg, hogy minden vonal érintse a  Lazarská megállót a belvárosban. Ezen a helyen “menetrendi pók” van: az itt található deltás elágazás mindhárom irányából érkeznek a különböző járatok, amik összevárják egymást, hogy biztosított legyen az átszállás.

Egy szóló T3R.P a Palackého náměstín, a háttérben a várral.

A Zvonařkánál levő deltavágány elvileg nem végállomása semminek se, de -mint mindig- ezúttal is volt már nem tudom milyen vágányzár miatt itt végállomásozó vonal. Most a 23-as nosztalgiajáratnak van itt a végállomása, de ez 2015-ben még nem létezett. A táblás T3SUCS a macskaköves utcában mindenesetre így is elég retro.

Lassan el is érkeztünk az oldal végére. Záróképnek mi mást lehetne választani, mint egy szép T3SUCS egységet az előző helytől nem messzi I. P. Pavlova majdnem mindenhonnan-mindenhova jellegű kereszteződéséből.

Köszönöm a figyelmet!