Nem, nem költöztem ki a cseh fővárosba. De a változatosság kedvéért megint innen lesznek képek… Az előzőekben már említettem, hogy  március 15-én, a hosszúhétvégén Prágában jártam. Itt a többi fotó, ami akkor készült:

Az első vonat Pestről nem sokkal 12 után ér a prágai hlavní nádraží-ra (főpályaudvar), innen néhány perces sétával el is érhetjük a belvárost. Ráadásul egy olyan helyen, ahol villamosok is járnak (Jindřišská). A Skoda 15T-ből a második széria 2015-ben mutatkozott be, azóta készült belőle annyi, hogy most már mindenhol lehet vele találkozni a városban.

Persze a prágai villamoshálózat továbbra is miattuk érdekes elsősorban…

A cseh főváros vasútjának kötelező kelléke, az emeletes CityElefant érkezik  Vršovice vasútállomásra.

Egy későbbi gyártásból származó példány az ellenkező irányú vágányon. Mivel egy most is gyártásban levő, de a ’90-es évek végén konstruált sorozatról van szó, nem csoda, hogy az évek során változott bennük ez-az. Sok más mellett például a homlokfal.

A főpályaudvart persze most sem sikerült kihagyni, ez a kép elég jól visszaadja az ottani “hangulatot”. Ezt a 163-ast még nem fényezték át a kék-fehér Najbrt féle színekre. Mondjuk szerintem ez a színvilág is tetszetős.

Ide most mindenki képzeljen el valamilyen sokat sejtető, de igazából semmilyen konkrétumot el nem áruló szöveget arról, hogy a fenti képen látható vonat végállomása vajon Budapest-e. Egy ideje lehet hallani, hogy egy vonatpárral bepróbálkoznak (majd valamikor) Budapestig, de hogy ez mennyire komoly, az jó kérdés… A RegioJet ezen vonata mindenesetre biztosan nem Magyarország felé indult el. Már csak azért sem, mert akkor a másik irányba kellene a gépnek néznie. Illetve ebbe az irányba is elérhető a Brno felé vezető vasútvonal, amerre a pesti vonatok mennek, de ez elég nagy kerülő. Anno pontosan ezt lerövidítendő építették az állomás túloldalához kapcsolódó Nové spojení (új kapcsolat) nevű vasúti kapcsolatot két új alagúttal és átemeléses elágazásokkal.

Még egy kép a csarnokból. Egyszer talán majd a mi fejpályaudvaraink is elérik ezt a szintet…

Egy kicsit elvontabb téma: a közlekedésen belül az engem legjobban érdeklő témakör a biztosítóberendezés, ezért ilyen szempontból is nyitott szemmel szoktam járni, ha utazok valahova. Praha-Smíchov állomáson járunk, ahol a képen látható módon ketté vannak bontva a vágányok, és van közöttük vágánykapcsolat is. Ezek a jelzők főjelzők; ha csak a peron feléig kell bejárat, akkor ezek a bejárati vágányút célpontjai. Eddig semmi különleges. De: ha pl. egy hosszú tehervonat érkezik, akkor azt el kell küldeni a vágány végéig, hogy a vonat vége se lógjon ki a váltókörzetbe. Ilyenkor a bejárati vágányút célpontja a vágány végi kijárati jelző, ez a jelző pedig transzport lesz a vágányútban. Ebben a pillanatban a biztosítóberendezés leveszi róla a vörös fényt, és a tilos a tolatást jelentő kék fényt teszi ki rá. Inettől kezdve a vonatmenet számára ugyanúgy irreleváns lesz ez a jelző, mint bármelyik más kék fényt adó tolatásjelző a vágányútban. És van még egy funkciója: ha rövid bejárat volt eddig a jelzőig: akkor az innen induló vonat kijárata esetén lezárnak egy tolatóvágányutat ettől a jelzőtől a hátsó kijáratig. De ilyenkor nem a szokásos tolatófehér kerül ki jelzőre, hanem egy darab villogó fehér fény, ami az ő utasításukban a látra közlekedést jelenti (nem, ez nem hívó, ahhoz ugyanúgy kell a vörös fény is, mint nálunk). A vágány hátsó feléről induló vonat tehát tolatóvágányúton, de “vonatos szabad” jelzésképpel, a látraközlekedés szabályai szerint előrehúz a kijáratig, onnan pedig a kijárati jelzőn levő jelzés szerint halad tovább.

Az egyik közlekedési fórumra írogató cseh biztberes szerint, ez az egy hely van Csehországban, ahol ilyen formában használják ezeket a jelzőket (közös kijárati jelzővel kombinálva van máshol is), mindenhol máshol ők is sima főjelzőkkel bontják szét a vágányokat, ha erre van igény. A fő probléma ezzel a megoldással az előbb említett látraközlekedés.

Viszont a vörös fény kékre cserélése nekem egy kicsit a német vasutat juttatja eszembe: ők használnak olyan főjelzőket, amiket ugyanígy “átnyomnak”, ha nincs rájuk szükség (pl.: a vágány közepénél levő főjelző hosszú bejáratnál nem kell). Ott erről lekapcsolja a fényeket a berendezés, majd kirak rá egy darab fehér fényt (Kennlicht). Ez a fehér jelzi a mozdonyvezetőnek, hogy a jelző szándékosan és ellenőrizetten sötét. Ez a cseh megoldás valami hasonló, csak az OSZZSD jelzésrendszer lehetőségeiből építi fel ezt, úgy, hogy “tolatásjelzőt csinál” a főjelzőből arra az időre, amíg rajta átvezető vágányút van. Annyi különbség azért van, hogy a német megoldásban ez a jelző is sima főjelző lenne. Hosszú bejáratnál ezt kapcsolnák ki, pont mint a csehek. A rövid bejárat után innen induló hosszú kijárat esetén viszont ezen a jelzőn lenne egy szabad jelzéskép, és a vágány végi jelző lenne kikapcsolva. Ebben a cseh megoldás kevesebbet tud, nekik ehelyett van a villogó fehéres látraközlekedés a hátsó kijáratig. Ahogy fentebb írtam, ezért is nem terjedt el máshol. Azért mindenesetre érdekes megoldás…

De térjünk át a biztosítóberendezés nélküli vágányokra, hiszen T3-asról eddig csak egy kép volt az oldalon.

A Malostranská-nál járunk, a képen egy klasszik piros-krém fényezésű csatolt kanyarodik ki a térre.

Az időjárás az előző képeken sem volt túl optimális, de ez azért nem kellett volna. Amúgy nincs bajom a hóval, de márciusban nem biztos, hogy erre vágyik az ember. Már csak azért sem, mert előtte két nappal pólóban flangáltam a belvárosban… Az Otakarova kereszteződésén keresztül-csörömpölő Skoda mindenesetre megért egy képet. A háttérben a Vyšehradnál épült grandiózus hotel/konferenciaközpont/stb toronyházai.

Egy alacsonypadlós T3R.PLF a másik irányból. Havas képem eddig úgysem volt Prágából…

Ismét Vršovice városrész területén járunk. Prága ezen része inkább ipari terület, mintsem turisztikai. Ezt a helyet viszont legalább van mihez kötni: az egyik legismertebb ceruzamárka, a Koh-i-Noor gyár mellett teker a dupla T3-as.

A 23-as nosztalgiajáratra is ki kellet nézni, ezúttal egy klasszikus akcelerátoros T3-ast sikerült elkapni itt.

Ugyanennek a kocsinak a belső tere. Prágában menetrend szerinti forgalomból lassan kikopik ez a fajta formavilág: a flotta gerincét adó T3R.P és T3R.PV kocsik nem csak gépészeti szempontból, hanem a belső tér tekintetében is elég alaposan megújultak.  Az alacsonypaldósított T3R.PLF úgyszintén. A T3M-ek selejtezése már tart egy ideje, de a még forgalomban levő példányok nagyjából ugyanezt nyújtják. Azok műanyag székek igazából baromi kényelmetlenek, de akkor is ez az igazi, autentikus Tatra T3 belső tér… :)