metró – Városi Közlekedés

Tagmetró

A bécsi Remise gyorsvasúti vonatkozásai

A bécsi városi közlekedési múzeum -vagy ahogy ők hívják: a Remise- elsősorban a villamosüzem múltját mutatja be. De találni néhány gyorsvasúti érdekességet is, most ezekről fog következni pár fotó, és némi magyarázat.

Aki olvasta a korábbi oldalaimat, annak nem lesz új információ, hogy az egyik kedvenc témám a bécsi metró. Ennek a történetéről írtam már  többször is, a lényeg, hogy az 1800-as 1900-as évek fordulóján elkezdték kiépíteni a mostani metró elődjének számító Stadtbahnt. Ez kezdetben a nagyvasúthoz tartozott, és gőzvontatású volt. Csak később, a ’20-as években villamosították.  Az egykori városi vasúti hálózat egy része még a villamosítás előtt teljesen integrálódott a nagyvasúti hálózatba. Ez a vonal sokáig kihasználatlan volt, majd jóval később ennek a helyén indult el a mostani S45-ös. A belvároson áthaladó vonal helyén a 70-es évek második felétől elkezdték kiépíteni az U4-es metrót. A harmadik vonal pedig a jelenlegi U6-os vonal, ami papíron ugyan metró, de a jellegében inkább Stadtbahn.

Tovább

Prága: a vasút és egy kis metró

Az előző (igen, igen nem a múlt héten publikált… :) ) posztok témájához hasonlóan maradunk a cseh fővárosban, ezúttal pár vasúti és metrós képet mutatok.

A monarchia időszakából származó főpályaudvar az utóbbi években folyamatosan felújítás alatt áll. Még régebben megépült két új az alagút az állomás északi végén, ezt követően felújították a vágányhálózat nagy részét és a peronokat, az utóbbi években pedig nekiálltak a csarnok felújításának. Most éppen az épülethez közel eső vágányok feletti részt csinálják. Ennek köszönhető, hogy ide most nem hosszú távolsági vonatokat fogadnak be, hanem az elővárosi közlekedésben résztvevő rövidebb vonatokat. Esetünkben ezt a Studenkát.

Tovább

Vegyes közlekedési képek Berlinből

Egy korábbi oldalon az idén Berlinben rendezett villamosvezető Európa-bajnokság volt a téma, ezen az oldalon pedig szétnézünk a város utcáin. Illetve néhány kép erejéig az egyik buszgarázsban, illetve Potsdamban is.

Kezdésnek egy Kelet-berlini életkép: sokemeletes panelházak, az előtérben egy GT6-ossal. Marzahn és Biesdorf városrészek határánál járunk, az Allee der Kosmonauten nevű fasorban.

Tovább

Prága, ezúttal a föld alatt

A cseh főváros metrói szerepeltek már párszor itt, de az utóbbi időben ismét összegyűlt pár kép a témáról, így megint egy ilyen oldal következik.

Kezdjük a jelzés szerinti első (egyébként második vonalként elkezdett) metróvonallal, az A-val. Ez a 71M a vonal nemrég átadott szakasza felé tart.

Tovább

A berlini kisprofilú metróhálózat

December végén írtam a berlini metró széles hálózatról, ez az oldal most annak lesz a folytatása, a kisprofilú vonalakkal. A berlini metró ezen szegmenséről volt már szó korábban is, úgyhogy hosszabb bevezetővel most nem húznám az időt, hanem inkább mutatom a képeket:

Az első helyszín az U2-es vonal észak-keleti végálommása, Pankow. A képen levő vonat pedig az egykori NDK terméke, a ’70-es években ezekkel a hennigsdorfi gyártású járművekkel cserélték le a kisprofilú hálózat Kelet-berlini részén (ez a mostani U2-es északi-nyugati részét jelentette) az addigra már a végletekig elöregedett, háború előtti járműveket. A sorozatból több altípus is létezik: a prototípus G típusként állt forgalomba, de a sorozatkocsik műszaki tartalmán némileg változtattak, ezért ezek már GI-ként gördültek ki a gyárból. 1983-ban pedig Athén rendelt 10 darab ikerkocsit, rövid határidővel. A rendelést a Berlin számára legyártott kocsik “átirányításával” (és minimális átalakításával) tudták teljesíteni, ez lett a GII-es sorozat. Ez a Görögök részéről középtávon már biztos nem tűnt olyan jó ötletnek, mint a rendelés pillanatában, ugyanis gond volt a kocsik méreteivel, de az áramszedők és a vonatbefolyás illesztése sem volt tökéletes. A leszállított kocsik abszurd módon 1985-ben már ismét Kelet-Berlinben  voltak. Nem tartozik szorosan a témához, de kompromisszumos megoldásként, az MAN céget is bevonva készült egy már számukra is használható sorozat, GIII néven.

A hennigsdorfi gyár pedig eközben előállt a sorozat továbbfejlesztett változatával, a GI/1-el. A 2000-es években elindult a sorozat korszerűsítése, ez a GI/1-eseket érintette, amelyek típusa a felújítás után GI/1E-re módosult.  A G kocsik közül már csak ez utóbbi, felújított sorozat van üzemben, a többit a ’90-es évektől kezdődően selejtezték. A leselejtezett járművek közül Észak-Korea vett meg egy jelentősebb mennyiséget.

Tovább

Berlin 4-es metrója

A berlini metróról írtam már korábban. A szóban forgó üzem egyike Európa legrégebbi metróinak, Németországban pedig (az 1902-es megnyitásával) az első ilyen üzem. 1910-ben pedig megnyílt a második német metróüzem is, az akkor még különálló városként létező Schönebergben. Schöneberg (amely ma már Berlin része) a berlini metró elindulása után nem sokkal egy saját metróvonalat tervezett építeni. Ehhez először berlini vonalakat építő és üzemeltető Hochbahngesellschaft nevű céget akarták megnyerni, de a cég a vonal rövidsége miatt nem látott nyereséget a vállalkozásban. Végül a város saját maga építtette meg a vonalat, de a tervezéskor minden paramétert a már létező berlini vonalakéhoz igazítottak. Valamint volt valamilyen tarifaközösség is, ha lehet hinni a német leírásoknak.

Schöneberg időközben Berlin részévé vált, a vonalat pedig a Nollendorfplatzon bekötötték a metróhálózatba. A jelenleg U4-esként létező Schöneberg-i metró viszont megmaradt egy “kerületi metrónak”: a vonal mindössze 2,9km hosszú, és öt állomást tartalmaz, beleértve a végállomásokat is.

Az U4-es vonatai a Nollendorfplatzon levő háromszintes komplexum középső szintjéről indulnak. Bár technikailag lenne lehetőség a kihúzóban fordulásra, de a laza menetrend miatt erre nincs szükség, az U4-es vonatai a képen levő peron mellé érkeznek, és innen is indulnak vissza. Az utasforgalom még egy ritkább követés esetén sem olyan nagy, hogy egy ikerkocsinál hosszabb vonatot kelljen járatni.

Tovább

Prága új metrója

Az előző posztokhoz hasonlóan továbbra is a cseh főváros közlekedése lesz a téma, mégpedig az “A” jelű metróvonal idén áprilisban átadott új szakasza a Dejvická és Nemocnice Motol állomások között.

Prágában a metró építése ’90-es évekig valószínűleg ugyanúgy presztízskérdés volt, mint nálunk. Viszont itt a ’90-es években is tovább folytatódott a metróépítés, ebben az időszakban a “B” vonalat hosszabbították meg mindkét végén a mostani végállomásaiig. Ezt követte a 2000-es években a “C” vonal észak-keleti hosszabbítása, amelyet két részletben, 2004-ben és 2008-ban adtak át. Ezek után került sor az “A” vonal nyugati felének meghosszabbítására, melynek eredménye az alábbi képeken látható.

Az új szakasz 6,1 km hosszú, és 4 új állomást foglal magába. Az állomások stílusvilága érthetően nem másolja a vonal 70-es és a 80-as években épített állomásainak jellegzetes formavilágát. Bár a színek és az állomásnév-feliratok stílusa némileg emlékeztet a régebbi állomásokra.

Tovább