Előző oldal

Egy kis megszakítás után folytatódik a prágai élménybeszámoló: a harmadik nap reggelén a Palackého náměstí-n kezdtünk…

Először egy teljesreklámos T3SUCS.

Mögötte nem sokkal egy Sícipő.

Utána pedig egy 15T.

Persze azért normális villamosok :) is jöttek, például ez a T3R.P…

… vagy egy újabb T3SUCS. Nem mintha errefelé nagy ritkaság lenne, de ez a csomópont is  a  “mindenhonna-mindenhova” elv mentén lett felépítve, és, hogy még bonyolultabba legyen a vágánygeometria, az egész “el van csavarva” egy kicsit (a képeken is látható, hogy a két irány nem 90 fokban metszi egymást).

Az innen nem túl messzi Most Legií-n szintén át vannak vezetve a villamosok.

Egy eddig általunk még nem látott altípus, a T3SU, ami a T3SUCS-hez hasonlóan egyfajta “low-cost” T3-as volt. A kocsik érkezésekor (1982-90) már bőven léteztek különböző szaggatós rendszeretek, itt azonban (költségcsökkentés végett) a Szovjetunióba exportált változat (ezt jelöli az SU a típusjelben) felszereltségét vették alapul, ami nem tartalmazott efféle “úri huncutságokat”. Az első pár kocsi T3SU néven  került állományba, a többi már T3SUCS-ként, igazodva a típusjelek logikájához. A két változat között kevés eltérés egyike, hogy az SU-kba még 2+1 -es üléselrendezés került, ezzel szemben az SUCS-k már a megszokott 1+1 -es elrendezéssel készültek.

Egy alapcsonypadlósított KT8-as ugyanitt, a Náměstí Míru -n.

Ha jól tévedek, akkor ez volt az első T3SU a városban. Amennyire megfigyeltem, a 22-es vonal az egyik gyűjtőhelye a nem korszerűsített T3-asoknak, ottjártunkkor itt volt effektíve a legtöbb ilyen kocsi.

Egy újabb helyszín: Vršovické náměstí. A képen annyira nem látszik, de azért ez se az a kimondottan lapos része a városnak. Nem tudom, hogy errefelé van-e külön hegyipályás oktatás a járművezetőknek, ha igen, akkor gondolom  a villamosos jogosítvány egyik feltétele lehet a megléte :) Persze az más kérdés, hogy hol mi számít hegyipályának…

Ugyanez a lejtő T3SUCS-vel. Ebből a változatból még rengeteg van forgalomban, de az új járművek érkezésekor elsősorban ezekből selejteznek. Érdekességként leírom, hogy a selejtezett kocsik közül több Phenjanba került.

Még mindig a 22-es, ami nem csak a “classic Tatra-k” gyűjtőhelye, hanem egyfajta turistajárat is. Például vele lehet feljutni a várba, vagy éppen eljutni a Malostranské náměstí-re.

A Malostranské náměstí-n persze más viszonylat is jár, például a 12-es, ami Barrandov-ba visz fel.

Az előző részben láttunk az egyik villamosos átjáróházat, most itt a másik ilyen épület. Itt a másik “kaput” az autók használják, a két irány vágányai pedig fonódnak, hogy elférjenek. Jól hallható az akcelerátoros Tatra-kra oly’ jellemző pukkanás (a vonalkontaktor kiejtésének hangja) a menet visszavételekor.

Ez pedig már a vár melletti szakasz, a Pražský hrad (prágai vár) megállónál. Érdekesség, hogy a nem kijelzős T3-asokon a viszonylatszám a jobb tükrön is kint van (persze csak előre, a másik oldalon van maga a tükör). Gondolom olyan elgondolásból került ki a tábla, hogy ha több villamos beáll egymás mögé, akkor a megálló első feléből is lehessen látni, hogy milyen villamos állt be másodiknak.

A következő kocsi is egy SUCS.

A Podbaba nevű hely alaposan megtréfált minket: még otthon kinéztünk ezt a helyet magunknak, mivel a végállomási hurokban forduló villamosokat remekül össze lehet fotózni a teret uraló kellően impozáns épülettel. A számításból csak egy valami maradt ki: a villamosnak azóta építettek egy új végállomást a régitől pár száz méterrel arrébb, ezzel megszüntetve az eddig használt hurkot… :) Na mindegy, legalább lett képünk az új végállomásról, meg persze erről a T6A5 egységről.

T3R.PLF-et se láttunk még szólóban eddig, csak csatolva.

Vissza a belvárosba: az egyik új 15T tanulójáratként a Vítězná-ról az Újezd-re.

Egy csatolt T6A5-ös az Újezd-en.

Innen indult a Petřín hegyre vezető sikló is. Az üzemhez két kocsi tartozik, ezek a középen lévő kitérőnél kerülik ki egymást (ahogy az az ilyen rendszereknél lenni szokott). Érdekesség, hogy van egy közbenső megálló is, de ez nem a kitérőnél, hanem attól valamivel feljebb. Az ellenirányú kocsi az utascsere ideje alatt a nyílt vonalon várakozik (mivel a két kocsi össze van kötve, nem is tehetne mást).

Legyen egy kép a másik kocsiról is, így most már eladhatatlanom, hogy a járműpark 100%-a ki van fotózva… :) A kocsi tetején lévő domborulatok ara szolgálnak, hogy a végállomásokon rajtuk keresztül kapjon áramot a kocsi.

Egy T3R.P, csak mert már rég láttunk ilyet. A helyszín a fentebb már látott Náměstí Míru.

Vasutas témában most csak ez az egy kép lesz: így fest az első oldalon bemutatott 451-es motorvonat utastere. Hát van egy sajátos hangulata, azt meg kell hagyni… :) Ez a kocsi viszonylag rendben volt (bár pár firkálás azért van itt is), de  láttunk nem egy olyan vonatot is, amihez képest már egy-egy Bhv is minőségi kocsinak tűnhet…

Aznap esete a Vencel téren fotóztunk. A tér egyik érdekessége a sok közül ez a két régi villamosból kialakított kávézó.

Aztán rátértünk a “rendes” villamosok fotózására: először egy KT8-as…

… majd egy T3R.P.

Ez a Sícipő is erre járt.

Csatolt T3SUCS a 9-esen.

Egy újabb T3R.P.

Majd egy újabb T3SUCS.

Ha már nálam volt az állvány, akkor csináltam egy képet a Karlovo náměstí-n a metróállomásról is. A három metróvonal állomásainak jellege jól elkülönül egymástól (bár ez az újabb építésű szakaszokon már nem feltétlenül van így), ez a formavilág a B vonalara jellemző.

Következő oldal >