A közelmúltban eltöltöttem néhány napot a lengyel fővárosban, és -ahogy az lenni szokott- nem kerülték el a figyelmemet a közlekedési eszközök sem. Ez alkalommal a Varsó belvárosát átszelő vasútvonalról készült képeimből készítettem egy oldalt.
Érkezés a földalatti Warszawa Centralna állomásra a Budapestet Varsóval összekötő Báthory EC-vel. A lengyel EP09-es a cseh-lengyel határvárostól, Bohumín-tól hozza Varsóig a vonatot.
A városközpont alatt átvezető alagút történetét talán valahol az 1800-as évek végén lehet kezdeni. Ekkor merült fel először egy olyan vasútvonal ötlete, amely a város nyugati felén fekvő Bécsi pályaudvart (Dworzec Wiedeński) köti össze a terespoli vasútvonal végállomásával, ami a város keleti részén volt. A lengyel történelem ezekben az időkben ugyebár túlzottan is eseménydús volt, az építkezés csak a lengyel függetlenség kikiáltása után indulhatott el. Ennek első elemeként lebontották a Bécsi pályaudvart, hogy megépíthessék a városközpont alatti, valamivel több, mint 1km hosszú alagutat. Ehhez az alagúthoz kapcsolódott keletről egy töltéseken és viaduktokon vezetett szakasz, majd pedig egy új híd a Visztula fölött. A nyugati oldalon pedig egy új vasútállomás épült nyolc átmenő vágánnyal, és további csonkavágányokkal. A vágányok fölé egy monumentális, reprezentatív épületet terveztek felhúzni. Ez utóbbi csak részben készült el, ugyanis időközben kitört a második világháború… A történet folytatása előtt egy gondolat erejéig még visszakanyarodok az időben: az alagutat 1933-ban adták át, de felsővezeték csak 1936-ban került a vágányok fölé.
